Post by Cetanu on Mar 25, 2009 13:47:52 GMT -5
Faj:Yautya,Predator
Nem:Hím
Név:Cetanu
Becenév:Fiatal harcos
Születési dátum:2100.03.24
Születési hely:Predator õshaza
Rang:Profane
Foglalkozás vagy volt foglalkozása:Apámnak segétkeztem a munkában
Külsö és belsö jellem:agresszív kinézett,csapatjátékos,eleget tesz feljebb valoinkat Felszerelés:ikerpengék,dárda
A nevem Cetanu és elmesélem az én történetemet hogy is kezdõdött ez az egész.2100-ban születem. Egy híres vadász családba. Édesapám és testvéreim nagyhírû vadászok voltak. Én mindig csodálkozva néztem hogy mennyi trófeát hoznak haza és eldöntöttem hogy én is vadász szeretnék lenni hogy nekem is legyenek trófeáim és édesapámék büszkék lehessenek rám. Mikor elkezdõdõt a kiképzésem úgy 12 éves lehetem apám és testvéreim nagyon keményen bántak velem nem volt egy egyszerû idõszak az biztos. Egyszer édesapámék elmentek vadászatra és anyám meg én maradtunk otthon. Egyszer csak éjszaka nagy kiabálást halottunk. Megtámadtak minket valami furcsa lények. Mikor megláttam egyet egybõl rájöttem hogy ezek azok a lények akikre apámék vadásznak. Anyám nagyon ideges volt és nem tudta hogy most mit is csináljunk. Nekem eszembe jutott hogy mondta apám hogy a szekrényébe van egy dárda és egy shurikane ha baj lenne akkor használjam azt. Kivettem a szekrénybõl. Amint kivettel anyám elkezdet kiabálni. Kimentem és láttam hogy ez a lény megtámadta anyámat. Egybõl az jutott az eszembe hogy meg kéne ölnöm. Erõt vettem magamon és a dárdámmal magamra vontam a figyelmet. Vártam a pillanatra hogy megtámadjon és egy végzetes csapást tudjak rá mérni. El is jött az idõ csak sajnos mellészórtam és nekem jött. A dárdám kieset a kezembõl. De a shurikánom nálam volt és gyorsan elõkaptam és a lény gyomrába nyomtam,utána gyorsan ledobtam magamról,mert apám mondta hogy a vérük nagyon veszélyes vigyázzak vele. Megöltem a lényt és odamentem anyámhoz. Elõször nem is láttam milyen sebesüléseket szenvedet de mikor megérintettem az oldalát hogy felém Fordit hasam tiszta vér volt a kezem. Rádöbbentem hogy anyám meghalt. Nagyon mérges lettem és megfogadtam hogy megölöm az összes ilyen lányt amit csak találok. Mikor apámék hazajöttek látták a pusztítást. Megkérdezték tõlem hogy mi volt itt. Én elmondtam nekik az egészet és apám csak ennyit mondott nekem:helyesen cselekedtél fiam. Sok év telet el edzésekkel és erõpróbákkal,de végre elérkezett a beavatási szertartásom. Elvittek minket a beavatatlanokat egy bolygóra elég nedves bolygó volt ez. Leszálltunk és egy pár vadász itt maradt vigyázni az ûrhajóra mi meg elindultunk.13 an voltunk azok akik beavatlanok voltak. Közeledtünk az erdõbe a királynõ barlangja felé de észrevettünk bogarakat. Nekünk volt a feladatunk hogy távol tartsuk õket. Egyre jobban közeledtünk a királynõ barlangja felé. Úgy láncot hogy csak a kellõ pillanatra vártak a bogarak. De visszahúzódtak. Mondták nekünk az ûrhajón hogy csak 100-200 dolgozó lesz ott. Mikor odaérkeztünk a dolgozok elindultak felénk. Mi eltereltük a figyelmüket míg õk bementek a barlangba és gyorsan a királynõre dobták a köteleket. Míg védtük õket addig 4 beavatlan társammal végeztek a dolgozok én teljes erõmbõl védtem õket míg vezeték szépen a királynõt. Volt mellet egy beavatalan vadász akivel jó csapatott alkotunk együtt. Mielõtt odaértünk volna a hajóhoz hirtelen a miket látunk bogarak elkezdtek felénk jönni. Lõttük õket de hibába Elõvettem én és a beavatlan társam az ikerpengéinket és vártuk a pillanatra mikor érnek ide. Amin jó távolságba volt megcéloztam az egyik bogár lábát a pengéimmel. Az egyik lábát sikerült elvágnom így a földre esett. Gyorsan cselekedtem felugrottam és a fejébe szórtam a pengéimet. örömmel láttam hogy megahalt. A társam még mindig harcolt a bogárral gondoltam segítek neki. Hátulról mögé mentem és belédöftem a pengémet. ettõl a bogár felkapta a fejét és a társam kihasználva a lehetõséget nyakonszurta és elhúzta a nyakában az ikerpengéit. A másik bogár is megdögölve feküdt elöltünk .A fõnök odajött hozzánk. Mind a kettõnknek letörte a bogár lábát. Ezt tudtok hogy el jött a pillanat. Levettük a sisakunkat és a savall belevéste fejünkbe a jelet ez a jel egy csillag volt. Nagyon büszkén mentünk vissza a hajóra. Csak kettõnket avattak be a többieket nem...
Nem:Hím
Név:Cetanu
Becenév:Fiatal harcos
Születési dátum:2100.03.24
Születési hely:Predator õshaza
Rang:Profane
Foglalkozás vagy volt foglalkozása:Apámnak segétkeztem a munkában
Külsö és belsö jellem:agresszív kinézett,csapatjátékos,eleget tesz feljebb valoinkat Felszerelés:ikerpengék,dárda
A nevem Cetanu és elmesélem az én történetemet hogy is kezdõdött ez az egész.2100-ban születem. Egy híres vadász családba. Édesapám és testvéreim nagyhírû vadászok voltak. Én mindig csodálkozva néztem hogy mennyi trófeát hoznak haza és eldöntöttem hogy én is vadász szeretnék lenni hogy nekem is legyenek trófeáim és édesapámék büszkék lehessenek rám. Mikor elkezdõdõt a kiképzésem úgy 12 éves lehetem apám és testvéreim nagyon keményen bántak velem nem volt egy egyszerû idõszak az biztos. Egyszer édesapámék elmentek vadászatra és anyám meg én maradtunk otthon. Egyszer csak éjszaka nagy kiabálást halottunk. Megtámadtak minket valami furcsa lények. Mikor megláttam egyet egybõl rájöttem hogy ezek azok a lények akikre apámék vadásznak. Anyám nagyon ideges volt és nem tudta hogy most mit is csináljunk. Nekem eszembe jutott hogy mondta apám hogy a szekrényébe van egy dárda és egy shurikane ha baj lenne akkor használjam azt. Kivettem a szekrénybõl. Amint kivettel anyám elkezdet kiabálni. Kimentem és láttam hogy ez a lény megtámadta anyámat. Egybõl az jutott az eszembe hogy meg kéne ölnöm. Erõt vettem magamon és a dárdámmal magamra vontam a figyelmet. Vártam a pillanatra hogy megtámadjon és egy végzetes csapást tudjak rá mérni. El is jött az idõ csak sajnos mellészórtam és nekem jött. A dárdám kieset a kezembõl. De a shurikánom nálam volt és gyorsan elõkaptam és a lény gyomrába nyomtam,utána gyorsan ledobtam magamról,mert apám mondta hogy a vérük nagyon veszélyes vigyázzak vele. Megöltem a lényt és odamentem anyámhoz. Elõször nem is láttam milyen sebesüléseket szenvedet de mikor megérintettem az oldalát hogy felém Fordit hasam tiszta vér volt a kezem. Rádöbbentem hogy anyám meghalt. Nagyon mérges lettem és megfogadtam hogy megölöm az összes ilyen lányt amit csak találok. Mikor apámék hazajöttek látták a pusztítást. Megkérdezték tõlem hogy mi volt itt. Én elmondtam nekik az egészet és apám csak ennyit mondott nekem:helyesen cselekedtél fiam. Sok év telet el edzésekkel és erõpróbákkal,de végre elérkezett a beavatási szertartásom. Elvittek minket a beavatatlanokat egy bolygóra elég nedves bolygó volt ez. Leszálltunk és egy pár vadász itt maradt vigyázni az ûrhajóra mi meg elindultunk.13 an voltunk azok akik beavatlanok voltak. Közeledtünk az erdõbe a királynõ barlangja felé de észrevettünk bogarakat. Nekünk volt a feladatunk hogy távol tartsuk õket. Egyre jobban közeledtünk a királynõ barlangja felé. Úgy láncot hogy csak a kellõ pillanatra vártak a bogarak. De visszahúzódtak. Mondták nekünk az ûrhajón hogy csak 100-200 dolgozó lesz ott. Mikor odaérkeztünk a dolgozok elindultak felénk. Mi eltereltük a figyelmüket míg õk bementek a barlangba és gyorsan a királynõre dobták a köteleket. Míg védtük õket addig 4 beavatlan társammal végeztek a dolgozok én teljes erõmbõl védtem õket míg vezeték szépen a királynõt. Volt mellet egy beavatalan vadász akivel jó csapatott alkotunk együtt. Mielõtt odaértünk volna a hajóhoz hirtelen a miket látunk bogarak elkezdtek felénk jönni. Lõttük õket de hibába Elõvettem én és a beavatlan társam az ikerpengéinket és vártuk a pillanatra mikor érnek ide. Amin jó távolságba volt megcéloztam az egyik bogár lábát a pengéimmel. Az egyik lábát sikerült elvágnom így a földre esett. Gyorsan cselekedtem felugrottam és a fejébe szórtam a pengéimet. örömmel láttam hogy megahalt. A társam még mindig harcolt a bogárral gondoltam segítek neki. Hátulról mögé mentem és belédöftem a pengémet. ettõl a bogár felkapta a fejét és a társam kihasználva a lehetõséget nyakonszurta és elhúzta a nyakában az ikerpengéit. A másik bogár is megdögölve feküdt elöltünk .A fõnök odajött hozzánk. Mind a kettõnknek letörte a bogár lábát. Ezt tudtok hogy el jött a pillanat. Levettük a sisakunkat és a savall belevéste fejünkbe a jelet ez a jel egy csillag volt. Nagyon büszkén mentünk vissza a hajóra. Csak kettõnket avattak be a többieket nem...
