FIORINA "FURY" 161

A Fiorina nem túl érdekes világ, még kevésbé hívogató, ám - a Neroid szektorban egyetlenként - irányjelet sugároz az ûrben közlekedõknek. Az égitestrõl vajmi kevés adat áll rendelkezésre, melyet különleges státusa és elszigeteltsége indokol. Szürke, örvénylõ atmoszférája és a bolygó felszínét elhomályosító sötét felhõréteg nem sok jót ígér. Nem sejlik át rajta se kék, se zöld felület, semmi, ami életre utalna.
Felszíne éppen olyan vigasztalan, mint amilyen az égboltja. Szürke, szélfútta kõrengeteg, folyamatos felhõszakadással, mely hideg pocsolyatömeggé változtatja a talajt. Néhány csökevényes, torz növény kapaszkodik csak a sziklák védettebb réseibe. A tenger sötét hullámai mossák fáradhatatlanul a hamuszín homokot, minden energiájukat az élettelen partra pazarolva. A vízben halak élnek: furcsa, hosszúkás testû lények kidülledõ szemekkel és apró, éles fogakkal. A fiorinai szél feltámad és lelanyhul, szellõvé csendesül vagy üvöltõ tornádóvá erõsödik, de meg sosem szûnik. Állandóan fúj, sós tengeri levegõt és idegen szagokat hordva magával. A nap több mint egy hétig nem kel föl, ilyenkor minusz negyven fok az egyébként belélegezhetõ levegõ hõmérséklete. Ez a durva környezet megfelelõ védelem nélkül hamar megölne egy embert.