Post by Andrew Harrison on Mar 13, 2009 11:31:10 GMT -5
Terraformáló kolónia az Acheronon; mûködését a Weyland-Yutani és az ECA közösen finanszírozza. Mielõtt 158 lakosát - kb. 60-70 család - Newt kivételével elpusztítanák az idegenek, szorgalmas polgárai megpróbálják lakhatóvá alakítani a planétát. Csináld magad kolóniának is nevezik: a bolygómérnökök légkörfeldolgozót állítanak fel, hogy belélegezhetõvé tegyék a levegõt. Hatékonyan és gazdaságosan teszik mindezt, mivel van helyi atmoszféra, amit átalakíthatnak. Hidrogén, argon és metán a legjobb erre a célra, márpedig az Acheron metánban úszik, továbbá van oxigénje és elegendõ nitrogénje, amivel el lehet kezdeni a megkötést. Most még alig belélegezhetõ, de idõvel, türelemmel és kemény munkával egy újabb bolygót kaphatnának, mely kényelmet és menedéket nyújt az emberiségnek. Drága áron, természetesen.
A helység, melyet a 2150-es évek végén alapítottak, az egyik elsõ telepesrõl kapta a nevét. Az idõjárási körülményeknek megfelelõen állítható mechanikus viharfal által körülvett Hadley három fõ részbõl áll: elsõ a központi komplexum, mely tulajdonképpen elõregyártott épületmodulok kis csoportja. Ezeket a Földrõl hozták, de bõvíthetõek. A bunkerszerû fém- és mûbeton építményeket az Acheron szeleivel szemben túl törékenynek tûnõ átjáró folyosókkal kapcsolták össze. A modulok nem olyan tetszetõsek, mint a környezõ, szélfútta sziklatömbökkel és málló hegyekkel teli táj, de majdnem olyan szilárdak és jóval otthonosabbak. Távol tartják az orkánokat és a még ritka levegõt, védelmet nyújtanak az ott dolgozóknak. Két fõ bejárata az északi és déli kapu. Itt találhatóak a tudományos és egészségügyi létesítmények, laboratóriumok is; a telepnek három orvosa van, köztük egy sebésszel.
Az emberek és gépek e telepének közepén emelkedik az irányítóközpontnak nevezett magas építmény. A légkörfelgozót kivéve túlnõ az Acheron minden más mesterséges objektumán. Kívülrõl tágasnak látszik, belül viszont nincs egyetlen kihasználatlan négyzetméter sem. Minden sarokba berendezéseket zsúfoltak, de telirakták velük még a padlóba és az álmennyezet fölé épített szervizfolyosók tárolóhelyiségeit is. Még így sincs elég hely. Az emberek összehúzzák magukat, hogy a számítógépeknek és kiszolgáló egységeiknek valamivel több tér jusson. Papírhalmok tornyosulnak minden sarokban, hiába igyekeznek szüntelenül, hogy a legcsekélyebb szükséges információt is számítógépre vigyék. A gyárakból kikerülõ új készülékek hamar tele lettek meghitt firkálásokkal, horpadásokkal és a kávéspoharak kerek nyomaival.
A telep folyosóin nem lehet elpuhult testeket vagy fakó, elnyûtt arcokat látni. Még a gyerekekrõl is sugárzik, hogy kemény fából faragták õket.
Második fõ rész a "határváros", mely raktárkonténerek, garázsok és egyéb építmények összevisszasága. Hatalmas kerekû traktorok és más jármûvek kúsznak az építmények közötti utakon, s mint a pincebogarak, hol elõbukkannak, hol újra eltûnnek a föld alatti garázsok kijárataiban. Szeszélyes neonfények villognak a kereskedelmi épületeken, szánalmas, de komolynak beállított szórakozást kínálva gyalázatos árakért, amiket azonban zokszó nélkül kifizetnek. Itt bukkanhatunk a "Bar and Grill"-re is. Ugyancsak a határváros része a kolónia kis leszállóplatformja.
Az utolsónak elkészült épület elõtt betontalapzatra helyezett acéltábla áll, HADLEY REMÉNYSÉGE - LAKOSSÁG 158 felirattal. Alá valami helyi vagány letörölhetetlen festékkel odaspriccelte: "Legyen egy jó napod". A vihar semmibe veszi a jókivánságot. Szélhordta kõdarabok és homokszemek karcolták össze az acélfelirat nagy részét. A légkörfeldolgozók jóvoltából idelátogató új vendég is a táblára biggyesztette barna cikornyáit: az elsõ esõcseppek meghozták az elsõ rozsdafoltokat. A kolónia felépítése a rendeltetéséhez igazodik. A környezet szépítésére majd akkor kerülhet sor, ha - az idõvel jócskán megszelídülõ - szél nem hiúsítja meg az emberek erõfeszítéseit. Addig is szemét és fémdarabok kavarognak az épületek között, melyek túl nagynak bizonyulak, hogy azokat is elfújja a vihar.
És végül harmadik fõ részként a falu fölé magasodik maga a gigászi Atmoszféra Processzor Állomás.
Most az egész falu üresen áll. Cak egykét helyen látni alien vagy emberi vért.
A helység, melyet a 2150-es évek végén alapítottak, az egyik elsõ telepesrõl kapta a nevét. Az idõjárási körülményeknek megfelelõen állítható mechanikus viharfal által körülvett Hadley három fõ részbõl áll: elsõ a központi komplexum, mely tulajdonképpen elõregyártott épületmodulok kis csoportja. Ezeket a Földrõl hozták, de bõvíthetõek. A bunkerszerû fém- és mûbeton építményeket az Acheron szeleivel szemben túl törékenynek tûnõ átjáró folyosókkal kapcsolták össze. A modulok nem olyan tetszetõsek, mint a környezõ, szélfútta sziklatömbökkel és málló hegyekkel teli táj, de majdnem olyan szilárdak és jóval otthonosabbak. Távol tartják az orkánokat és a még ritka levegõt, védelmet nyújtanak az ott dolgozóknak. Két fõ bejárata az északi és déli kapu. Itt találhatóak a tudományos és egészségügyi létesítmények, laboratóriumok is; a telepnek három orvosa van, köztük egy sebésszel.
Az emberek és gépek e telepének közepén emelkedik az irányítóközpontnak nevezett magas építmény. A légkörfelgozót kivéve túlnõ az Acheron minden más mesterséges objektumán. Kívülrõl tágasnak látszik, belül viszont nincs egyetlen kihasználatlan négyzetméter sem. Minden sarokba berendezéseket zsúfoltak, de telirakták velük még a padlóba és az álmennyezet fölé épített szervizfolyosók tárolóhelyiségeit is. Még így sincs elég hely. Az emberek összehúzzák magukat, hogy a számítógépeknek és kiszolgáló egységeiknek valamivel több tér jusson. Papírhalmok tornyosulnak minden sarokban, hiába igyekeznek szüntelenül, hogy a legcsekélyebb szükséges információt is számítógépre vigyék. A gyárakból kikerülõ új készülékek hamar tele lettek meghitt firkálásokkal, horpadásokkal és a kávéspoharak kerek nyomaival.
A telep folyosóin nem lehet elpuhult testeket vagy fakó, elnyûtt arcokat látni. Még a gyerekekrõl is sugárzik, hogy kemény fából faragták õket.
Második fõ rész a "határváros", mely raktárkonténerek, garázsok és egyéb építmények összevisszasága. Hatalmas kerekû traktorok és más jármûvek kúsznak az építmények közötti utakon, s mint a pincebogarak, hol elõbukkannak, hol újra eltûnnek a föld alatti garázsok kijárataiban. Szeszélyes neonfények villognak a kereskedelmi épületeken, szánalmas, de komolynak beállított szórakozást kínálva gyalázatos árakért, amiket azonban zokszó nélkül kifizetnek. Itt bukkanhatunk a "Bar and Grill"-re is. Ugyancsak a határváros része a kolónia kis leszállóplatformja.
Az utolsónak elkészült épület elõtt betontalapzatra helyezett acéltábla áll, HADLEY REMÉNYSÉGE - LAKOSSÁG 158 felirattal. Alá valami helyi vagány letörölhetetlen festékkel odaspriccelte: "Legyen egy jó napod". A vihar semmibe veszi a jókivánságot. Szélhordta kõdarabok és homokszemek karcolták össze az acélfelirat nagy részét. A légkörfeldolgozók jóvoltából idelátogató új vendég is a táblára biggyesztette barna cikornyáit: az elsõ esõcseppek meghozták az elsõ rozsdafoltokat. A kolónia felépítése a rendeltetéséhez igazodik. A környezet szépítésére majd akkor kerülhet sor, ha - az idõvel jócskán megszelídülõ - szél nem hiúsítja meg az emberek erõfeszítéseit. Addig is szemét és fémdarabok kavarognak az épületek között, melyek túl nagynak bizonyulak, hogy azokat is elfújja a vihar.
És végül harmadik fõ részként a falu fölé magasodik maga a gigászi Atmoszféra Processzor Állomás.
Most az egész falu üresen áll. Cak egykét helyen látni alien vagy emberi vért.